merinnor

kedd van. hajnali 2:22. hogy mit csinálok? próbálom utolérni magam. pénteken kémiavizsga. addig valahogy be kéne gyűrni néhány oldalt. napközben nem ment. csomó zavaró tényező vonta el a figyelmem. édesapám volt olyan kedves és három órán át csiripeltette a számológépét. nem szóltam. talán hiba volt. de tőle félek. egyszer már megpróbáltam. nem sok eredménnyel. és most nincs erőm leüvöltetni a fejemet. meg alapvetően túl boldog vagyok...

sokak szerint nem sok okom van rá. nagyon le vagyok maradva, fáj a szemem is, alig látok, álmos vagyok. de én mégis: boldog vagyok!

boldog, mert az előbb beszéltem a Kedvesemmel, és jó volt hallani a hangját. ahogy nevet. ő is fáradt. de a szeretet még így is ott vibrált körülöttünk. az ilyen éjszakai telefonálásokat nem adnám semmiért. halkan kell, nehogy felébredjen a család. van benne valami titkos. ami csak a miénk. jó dolog a másik hangjával a fülünkben elaludni.

engedelmükkel idéznék egy mondatot a tankönyvemből: "ennek az a magyarázata, hogy a magasabbrandű szénatomot tartalmazó karbokation kialakulásának aktiválási energiája kisebb, mint a magasabbrendűé".(cs-h-i-m: bioorganikus kémia) ha valaki érti kérem szóljon. ez a monedat megnevettet. :) nem azért, mert vicces. csak valamin már kellett nevetnem. ilyen mondat egy egyetemi kiadványban:) de még ha ez lenne az egyetlen. de sajnos nem. és ezért is mertem beírni. ízelítőül

lassan visszaülök tanulni. szeretném utolérni magam. szép álmokat mindenkinek

az esetleges íráshibákért itt szeretnék visszamenőleg és előre is elnézést kérni. nem szoktam átolvasni amit írok. szeretem a spontanitást :). ha valami nagyon szúrja a szemüket, akkor kérem jelezzék és már javítom is.

mégegyszer szép álmokat mindenkinek!

most végeztem a szervessel. de még sok van hátra. és nem nekem találták ki a napi három és fél óra alvást. úgyhogy ma kicsit korábban fekszem. még indexeznem is kell holnap. ki az aki kitalálta, hogy mindent máshol kell aláíratni... OMSZ kp, NET, Puskin utca, Ferenc tér, Belgyógy klinika... miért nem lehet egy helyen. biztos túl egyszerű lenne... és még nem vacsoráztam. úgyhogy most megyek és megtöltöm a pocimat:) jóéj mindenkinek!

hol kezdjem?

annyi minden kavarog a fejemben. nehéz rendszert felállítani. mert ugye rend az kell. vagy mégsem. mi van akkor, ha nem tervezem meg minden egyes lépésemet, mi van akkor, ha valamit össze-vissza kezdek csinálni. végletesen egyiket sem lehet. se rendszer, se káosz. valahol középen van a megoldás, ami számomra valami ilyesmi: az életben szükség van bizonyos keretekre, szabályokra, amik szerint élünk napi szinten, de ugyanakkor valahogy mégis csak sodródni kell az árral, és hagyni, hogy a lépteink megtalálják a maguk útját.

néha úgy érzem valaki vezet. mostanában egyre gyakrabban. valami felsőbb erő. valahogy minden, amit elkezdek összejön. bizonyára mindenki érezte már ezt, vagy valami hasonlót. valaki szerencsének, van aki véletlennek hívja. jó sorozatban van. de vajon tényleg csak véletlen?

én nem ezt hiszem. érzem, hogy valaki áll mellettem és mutatja az utat. csak észre kell venni a jelet. de ez a jel nem az utat mutatja. hanem azt, hogy valaki vezet. olvassák el Coelho-tól a The Valkyries c. könyvet. abban is hasonlóról van szó részletekbe nem mennék bele, átfogóbb képet kaphatunk a könyvből.

ahogy ezeket írtam, előjöttek sorra gondolatok. rendben, ahogy kell. ahogy kiadhatom magamból. látják? nem kellett rendszerezni. jön ez magától.

hűség (hűtlenség). ki hogy értelmezi? vajon létezik-e egyáltalán, vagy csak egy városi legenda ez is. régi korokból? egyáltalán mi számít megcsalásnak? csók? szex? gondolat? vágy?szeirntem a legtöbb ember fejében valaha megfordult már a gondolat, hogy milyen lenne mással. az enyémben is. van aki tettre is váltotta. de vajon mi visz minket erre? nem szeretjük a társunkat? kalandra vágyunk? vagy csak elkap minket a hév? akar-e valaki aki igazán szereti a másikat úgy jót magának, hogy megbántja vele Őt? ennyire lelkiismeretlen lenne a világ? voltam már hasonló helyzetben. és különbőzőképpen reagáltam. de akkor még nem tudtam ennyit.

szerelem. nem véletlen a sorrend. :) a kettő összefügg. de miért ez jött később? talán mert ebben vagyok biztosabb? talán mert ez a válasz a kérdésekre? nem tudom. azt tudom, hogy milyen szeretni. milyen amikor az életed adnád valakiért. és tudom milyen szeretve lenni. tudom milyen fájdalmat okozni, és tudom milyen érzés amikor hátbaszúrnak. nálam idősebbek többet tapasztaltak. sokan nem panaszkodnak így én sem. mert megérte. ha nincs rossz, nincs értelme a jónak, ha nincs fájdalom, nem tudjuk mi az a boldogság, ha nincs gyűlölet, akkor elveszti a jelentését a szeretet és a szerelem. minden csak az ellentétével létezhet. önmagában semmi. az egyik persze mindig erősebb. de ősidők óta ott van az ellentét Isten - sátán, világosság - sötétség. csak az tud igazán szeretni, akit megaláztak, és a sárba tiportak, és "üvöltötte, hogy nagyon fáj" (HOBO). de mi az hogy szerelem? az én válaszom: két univerzum összeolvadása lángoló hegyek, forró láva, és jéghideg hullámok kíséretében.

mindennek van racionális alapja. az ember is agyagból és lélekből van. igaz ez a szerelemre és a hűségre is. gondoljuk végig. együtt. csendben. a szerelem és a hűség lemondásokkal jár. elfogadásokkal. alkalmazkodással. áldozatokkal. a hűtlenség pedig kockázattal, félelemmel, hazugsággal. érzések, gondolatok, tettek. maradjunk a földön. itt kell élnünk... lebegni ráér később is.

Ez az első kísérletezésem ilyen téren. Még nem vagyok túl jó, és tapasztalt, de gondolom ezt megbocsájtják.

Nem szeretem az olyan bemutatkozást, ahol több szám van mint betű, így itt sem fog látni senki ilyesmit. Legyen elég annyi, hogy nemsokrára 20 leszek.

Amúgy a SOTE-ra járok, elsőévesként, és ez a köti le a Kedvesemen kívül minden időmet. Nem azt mondom, hogy nagyon nehéz lenne, de nem is megy könnyen. Orvos akarok lenni. Méghozzá jó. Nem gazdag, nem híres, jó. Segíteni akarok. Embereken, embereknek. De addig még sokat kell tanulnom. Ami nem azt jelenti, hogy addig nem segítek.

Nem fogom a személyes fájdalmaimmal megtölteni ezeket az oldalakat. Azt csak az a néhány ember fogja érzékelni, aki megért és ismer. Inkább az örömömet szeretném megosztani mindenkivel. Hogy ne csak egyedül én örüljek. :)