merinnor

szeretnék kicsit írni a szeretkezésről. tudom tabu téma. az ember nem szeret róla beszélni. talán azért mert ekkor a legsebezhetőbb. szeretkezés közben adja át magát a legjobban. és csak azért nem teljesen mert nem tudja. a szeretkezés a szellemi világban jelenlévő szeretet földi megfelelője. a legnagyszerűbb élmény, ami két lelket és testet összeköthet. de ezt is elrontottuk. én is és te is és mindenki ugyanannyira hibás abban, hogy így alakult. mondtam, minden mindennel összefügg. mindenki egy, és az egy az mindneki is egyben.

ezért szeretnék kicsit írni róla. először is, mi a hiba manapság. az emberek nagyrésze csupán fizikai kielégülést keres. és arra hegyezi ki az egészet. segédeszközök orgiák stb. és mindig többet akar. mert sohasem fogja megtalálni azt ami igazán jó neki. persze mindenki bemagyarázhatja magának,hogy hú de jó volt, akkorát élveztem mint még soha. igaz, hogy rögtön utána oldalrafordultam és elaludtam, és másnap már nem is hívtam fel. de legalább kiéltem a vágyaimat. és aztán jön az érzés: ajjaj.... már több mint 24 órája nem voltam nővel/pasival. és nagyon hiányzik. vajon mi hiányzik ezeknek az embereknek? idéznék néhány szót: szex, dugás, baszás, kefélés. ez hiányzik. de lehetőleg olyannal akit nem ismerek. még a végén nem lehet levakarni. ha meg van barátnőm/barátom, akkor lehetőleg ne tudja meg. de ha olyan, akkor akár megkérhetem rá, hogy had szervezzek be valakit harmadiknak. az neki is olyan jó lenne ugye szivem? (persze nem, de ha nemet mondasz úgyis kidoblak, mert nem vagy bevállalós, és nekem nem kell egy szemérmes csaj. nekem szexistennő kell)... emberek!!! könyörgöm!
és akkor jön az egyik kedvenc kérdésem: hány csajjal voltál már? vagy milyen volt a pasi? mekkora volt neki? mit csináltatokegyütt? milyenre borotválja a csaj? milyen pózok voltak? bizonyos tekintetben ez nem baj. az első kérdés az ami igazán zavar. a többi nem annyira. van aki meg tud nyílni ennyire. bár valószínűleg ha ilyeneket ilyen részletesen elmond az nem szeretkezés volt. csak egy jó dugás. szóval az első... manapság a trófeagyűjtés a snassz. nem az számít, hogy ki volt, hanem, hogy mennyi, nem az, hogy szeretted-e legalább egy kicsit, hanem, hogy jól szopott, vagy nyalt... jó ez így? gondoljuk már végig...

pár szót még írnék a szeretkezésről. az igazi az, amikor egyszerre adok és kapok is. és nem csak arra figyelek, hogy nekem jó legyen. sokkal inkább arra, hogy a másiknak. és ettől nekem is jó lesz. teljesen ráhangolódom a másikra. minden rezdülését értem. kitalálom mit szeretne. testileg is de főleg lelkileg eggyé válunk. nem csak a testünk, hanem a lelkünk is szeretkezik. de ezt nehéz leírni. mindenesetre az biztos,hogy nem lehet akárkivel. és akárhogy. és az igazi szeretkezéshez, hogy jó legyen nem kell nagy rutin, nem kell tehetség, nem kell hozzá 20 centis farok, vagy jó szájtechnika, nem kell segédeszköz, nem kell pornofilm, nem kell beszélni, nem kell harmadik ember, nem kell gondolkodni, hogy mit csináljak, és hogy hogyan. egy dolog kell és az a szeretet. de mivel ma olyan világban élünk, ahol épp ez nincs meg, nem csak ebben, szinte sehol, így nem olyan megdöbbentő, ha mégis a feljebb leírtak válnak valóra és nem ez. tisztelet a kivételnek. mert kivételek mindig is lesznek és vannak. TE az vagy?