merinnor

hol kezdjem?

annyi minden kavarog a fejemben. nehéz rendszert felállítani. mert ugye rend az kell. vagy mégsem. mi van akkor, ha nem tervezem meg minden egyes lépésemet, mi van akkor, ha valamit össze-vissza kezdek csinálni. végletesen egyiket sem lehet. se rendszer, se káosz. valahol középen van a megoldás, ami számomra valami ilyesmi: az életben szükség van bizonyos keretekre, szabályokra, amik szerint élünk napi szinten, de ugyanakkor valahogy mégis csak sodródni kell az árral, és hagyni, hogy a lépteink megtalálják a maguk útját.

néha úgy érzem valaki vezet. mostanában egyre gyakrabban. valami felsőbb erő. valahogy minden, amit elkezdek összejön. bizonyára mindenki érezte már ezt, vagy valami hasonlót. valaki szerencsének, van aki véletlennek hívja. jó sorozatban van. de vajon tényleg csak véletlen?

én nem ezt hiszem. érzem, hogy valaki áll mellettem és mutatja az utat. csak észre kell venni a jelet. de ez a jel nem az utat mutatja. hanem azt, hogy valaki vezet. olvassák el Coelho-tól a The Valkyries c. könyvet. abban is hasonlóról van szó részletekbe nem mennék bele, átfogóbb képet kaphatunk a könyvből.

ahogy ezeket írtam, előjöttek sorra gondolatok. rendben, ahogy kell. ahogy kiadhatom magamból. látják? nem kellett rendszerezni. jön ez magától.

hűség (hűtlenség). ki hogy értelmezi? vajon létezik-e egyáltalán, vagy csak egy városi legenda ez is. régi korokból? egyáltalán mi számít megcsalásnak? csók? szex? gondolat? vágy?szeirntem a legtöbb ember fejében valaha megfordult már a gondolat, hogy milyen lenne mással. az enyémben is. van aki tettre is váltotta. de vajon mi visz minket erre? nem szeretjük a társunkat? kalandra vágyunk? vagy csak elkap minket a hév? akar-e valaki aki igazán szereti a másikat úgy jót magának, hogy megbántja vele Őt? ennyire lelkiismeretlen lenne a világ? voltam már hasonló helyzetben. és különbőzőképpen reagáltam. de akkor még nem tudtam ennyit.

szerelem. nem véletlen a sorrend. :) a kettő összefügg. de miért ez jött később? talán mert ebben vagyok biztosabb? talán mert ez a válasz a kérdésekre? nem tudom. azt tudom, hogy milyen szeretni. milyen amikor az életed adnád valakiért. és tudom milyen szeretve lenni. tudom milyen fájdalmat okozni, és tudom milyen érzés amikor hátbaszúrnak. nálam idősebbek többet tapasztaltak. sokan nem panaszkodnak így én sem. mert megérte. ha nincs rossz, nincs értelme a jónak, ha nincs fájdalom, nem tudjuk mi az a boldogság, ha nincs gyűlölet, akkor elveszti a jelentését a szeretet és a szerelem. minden csak az ellentétével létezhet. önmagában semmi. az egyik persze mindig erősebb. de ősidők óta ott van az ellentét Isten - sátán, világosság - sötétség. csak az tud igazán szeretni, akit megaláztak, és a sárba tiportak, és "üvöltötte, hogy nagyon fáj" (HOBO). de mi az hogy szerelem? az én válaszom: két univerzum összeolvadása lángoló hegyek, forró láva, és jéghideg hullámok kíséretében.

mindennek van racionális alapja. az ember is agyagból és lélekből van. igaz ez a szerelemre és a hűségre is. gondoljuk végig. együtt. csendben. a szerelem és a hűség lemondásokkal jár. elfogadásokkal. alkalmazkodással. áldozatokkal. a hűtlenség pedig kockázattal, félelemmel, hazugsággal. érzések, gondolatok, tettek. maradjunk a földön. itt kell élnünk... lebegni ráér később is.