merinnor

Mit ér az alvás ha álmodni nem tudsz
Céltalanul talán jobb is hogyha nem futsz
Mit ér az élet ha nem szeret senki
Penészes kenyeret nekem se jó enni
Voltam már sokminden de nem volt elég ennyi
Sohasem akartam társaságban menni
Magányosan fáztam mások között féltem
Mondták hogy jó ez így de nem volt menedékem
Mindig a jövőnek nem a mának éltem
Nem voltam önmagam ez volt az én vétkem
De lehullt már az álca estre hajnal ébredt
Megtaláltam magam a fénylő napsütésben
Gyógyítani akarok: a legnagyobb álmom
Én vagyok az egy ki minden a világon